KezdőlapHírekFurcsa „kavicsok” szerte a határban VIII.

Furcsa „kavicsok” szerte a határban VIII.

Furcsa „kavicsok” szerte a határban VIII.

Ténlyeg furcsa kavics a határból

A korábbi bejegyzésekben arról olvashattunk, hogy a szántóföldeken heverő kavicsok valójában nem is kavicsok, hanem olyan régészeti leletek melyek az egykor élt ember mindennapjairól mesélnek nekünk.

Láthattuk, hogy ezek a töredékek a lehető legmesszebb állnak a kavicsoktól, és talán az érdeklődő olvasó is – ki most e sorokat is olvassa – ha legközelebb belebotlik egy ilyen cserépdarabba már nem csak a kavicsot fogja látni benne, hanem az egykori élet maradványát, a régmúlt idők hétköznapjának a lenyomatát.

De mi van akkor amikor a régész maga is egy valóban furcsa kavicsba botlik a terepbejárás során?
Olykor-olykor előfordul, hogy köveket találunk egy bejárás során, ezeket minden esetben össze is szoktuk szedni, és majd mosás után döntjük el, hogy az a kavics az kavics, vagy éppen egy fontos információval bíró tárgy.

Kőből készült öntőminta töredéke

Az egykor élt emberek előszeretettel használtak különböző köveket eszközként, az őskorról nem is beszélve, ahol kézenfekvő volt, hogy kőből készült szerszámokat használjanak a fémmegmunkálás kialakulásáig.

Azonban a fémtárgyak elterjedése után is találkozhatunk olyan eszközökkel melyek kőből készültek és közülük egynéhány nem is az őskorra tehető, többek között ilyenek az öntőformák, melyek igen ritka leletei a terepbejárásoknak, és kint a szántóföldön valóban furcsa kavicsokként tűnnek fel.

Egy öntőformát úgy lehet felismerni, hogy általában valamilyen faragás van rajta, mely rendszerint valamilyen tárgy alakját veszi fel, melyet ebből a formából öntöttek egykoron.
Megkülönböztetünk egy- és kétrészes formákat, melyek annyiban térnek el egymástól, hogy a kétrészes formákon egy mélyedést alakítanak ki, melynek segítségével a forma két oldala pontosabban illeszthető össze.

Késő avar kori öntőminta Átokháza-Bilisicsről. Forrás: http://epa.oszk.hu/…/pdf/MFME_EPA01609_1957_109-132.pdf

Ilyen formákból gyakran öntenek fülbevalókat, ruhadíszeket, ólomgolyókat, használatuk igen széles időhatárok között mozog, emiatt nehéz is eldönteni sok esetben, hogy egy öntőforma töredéke, melyet a terepbejárás során találunk, tehát szűkebb kontextus nélkül hever a földön, milyen korra keltezhető.

Az öntőformák keltezésében segíthet ha meg tudjuk állapítani, hogy mit is önthettek velük, hiszen a minta körvonala általában egy jól keltezhető tárgy formáját adja ki, mely által az öntőminta használati ideje is feltételezhetővé válik.
Azonban egy olyan töredék esetében melyen nem figyelhető meg ez, ott csak a tárgy funkcióját állapíthatjuk meg.

Ajánlott hírek

KIÁLLÍTÓHELYEINK