2021. február végén kapott meghívást a Nagy Gyula Területi Múzeum igazgatója, Józó Tamásné a Múzeum gyűjtőterületén belül Tótkomlóshoz tartozó, mezőkopáncsi Árpád-kori templomrom és a Tótkomlós Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Gaburek-festmény megtekintésére.

Az említett műtárgyak szemrevételezésére éppen a szigorítások kijelentése környékén, március 5-én került sor.
Horváth Zoltán alpolgármester úr fogadta intézményvezetőnket és saját maga kalauzolta körbe a nemrég rendbe tett épületnél.

Az Árpád-kori templom valószínűleg már a 11. század óta működött, ott gót és román építészeti stílusok találkoznak. Első konkrét írásos emlékünk 1564-ből származik^[1], de biztos, hogy még a 17. század közepén is használatban volt a templom, ami jelentős teljesítmény, tekintve a környéken végbement török pusztítást.

A feltárásra 1934-ben került sor Szabó Imre makói főmérnök vezetésével[1].
Előkerült a templom alapterülete, illetve egy mellette lévő épület romjai, a templomkertben pedig 118 sírt találtak.
A feltárt sírok leletanyagai között Szent-Györgyöt ábrázoló övcsatok, különböző ékszerek és ruházatok voltak, számos közülük egyedi jelentőségű[2].

A templom nagyon lerombolt állapotban volt ekkor, eredményeképpen az elhanyagoltságnak, illetve annak a tévhitnek, hogy a helyiek kincseket véltek a falban elrejtve és emiatt több helyen megbolygatták korábban az épületet is. 1935-re azonban újra visszaépítették a falakat[3].

Mostanra az épület majdhogynem teljes pompáját hirdetheti. Tótkomlós városa energiát nem kímélve tette/teszi rendbe az épületet, annak környékét, a templomkertet.

Igazi turista kuriózum a Viharsarok szívében, a helyi berkekben túrázó teljesítményéért is elismert, Viczián Zoltán rendszeresen szervez túrákat, kirándulásokat is e helyre.

A látogatás másik célja a Gaburek-festmény megtekintése volt.
A festmény sajnos nem örvend túl jó állapotnak, és a város megkeresésének célja az állagmegóvásban, restaurálásban történő segítségnyújtás kérése volt.
Mivel a Múzeumban ilyen színvonalon történő restaurálást nem tudunk megvalósítani, ezért felajánlottuk közvetítő szerepünket és kapcsolati hálónkon keresztül segítünk a városnak megfelelő restaurátort találni.

Mindez egy gyümölcsöző együttműködés kezdetét vetíti elő, és bízunk benne, hogy a továbbiakban ez csak még szorosabbá válik!

^[1] Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig I-II. Budapest, 1896-1897.

[1] Szabó Imre: A Makó-mezőkopáncsi templomrom Makó, 1936.

[2] Dr. Bálint Alajos: A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei Makó, 1936.

[3] http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/beszamolo-a-totkomlos-mezokopancson-talalhato-arpad-  kori-templom-feltarasarol (letöltés dátuma: 2021. 03. 15.)