A konferencia az interdiszciplinaritás jegyében szerveződött, és ennek mi igyekeztünk is teljes mellszélességgel eleget tenni, hiszen a régész, a vegyész és a numizmatikus közösen tartott előadást ugyanarról a témáról, építve egymás eredményeire. A fókuszban az Árpád-kori Orosháza területén előkerült hamis friesachi érmék álltak.
Intézményünk egyik fő kutatási témája a muszlimok lakta Árpád-kori közösség anyagi kultúrájának megismerése, hagyatékuk feldolgozása, értelmezése és természetesen közre adása!
A pénzváltással is foglalkozó közösség ténykedésére utaló ólomsúlyok mellett szép számú éremanyagot is találtak fémkeresős segítőink az elmúlt években. Ezek között több tucat hamis példány is előkerült, melyeket nagy valószínűség szerint az egykori pénzváltók szűrtek ki a rendszerből, azaz az elveszített ólomsúlyok környezetében dobták/dobatták el azokat.
Ezek az érmék különösen fontosak a számunkra, így feldolgozásukra egy trió szerveződött. Együtt dolgozik a numizmatikus (Tóth Szilárd), a vegyész (May Zoltán) és a régész (Rózsa Zoltán).
Fotó: Tóth Szilárd.
A kutatás még az elején tart, de a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia VEAB csoportja által szervezett, A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében (Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések) című konferenciára természetesen nem mentünk üres kézzel. Az előzetes vizsgálat alapján ugyanis sikerült elkülöníteni egy 8 érméből álló csoportot, melyek közel azonos összetétele szoros kapcsolatot mutat. Ezek a darabok feltehetően azonos műhelyben készülhettek a 13. század első, vagy második évtizedében. Az azonos helyről származó érmék relatív nagy száma közeli hamisító műhelyt feltételez. Az eredmények segítettek pontosítani a hamisítás helyét és idejét.
