A múzeumi tanulás lehetőséget nyújt az önálló ismeretszerzés módszereinek megtanulására, illetve gyakorlására is, s ez a múzeumi és iskolai pedagógusok közös felelőssége. Szükség van a motiválásra, az aktív látogatói magatartás serkentésére.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a múzeum alapvetően nem közoktatási intézmény. A múzeumpedagógia az iskolán kívüli ismeretátadással foglalkozó, múzeumi keretek között zajló pedagógiai oktató-nevelő tevékenység, melynek alapja a múzeumi gyűjtemény és kiállítás, épül a formális, iskolarendszerű oktatásra, és figyelembe veszi a korosztályi sajátosságokat.
Óvoda:
A legkisebbeknek játékos tárlatvezetés, cél a múzeum, és az ott várható viselkedés megtanulása, alkalmazkodás, a szocializáció ilyen formája, a szociális magatartás fejlesztése. Néhány tárgy megismerése, fogalmak megbeszélése, manuális foglalkozások, az együttműködési képesség, a kreativitás, kézügyesség fejlesztése.
Képessé váljanak a múzeum, mint fogalom beillesztésére, legyen igényük rá, kapjanak kérdéseikre választ!
Általános iskola alsó tagozat:
Cél: ismerjék meg a gyerekek a múzeumban szokásos viselkedési normákat, becsüljék az ott dolgozó emberek munkáját. Az érdeklődés felkeltése a kiállításokkal, ezen ismeretek beillesztése tudáshalmazukba, gondolkodási képességük fejlesztése, képesek legyenek ok-okozati összefüggések feltárására, fejlődjön megfigyelő, absztraháló, kifejező-képességük.
Általános iskola felső tagozat:
Cél: az önálló tanulási és jegyzetelési technikák kialakítása, az íráskészség fejlesztése, az információ szerzés és feldolgozás képességének fejlesztése (forrásból információk gyűjtése, rendszerezés, felhasználás; könyvtárhasználat). A térben és időben való tájékozódás, hallás utáni szövegértés, hangos (kifejezı) olvasási készség, értı olvasás (szövegértés), szövegalkotási készség, kommunikációs készség (élı szóban, írásban, metakommunikációban), memóriafejlesztés (adatok, évszámok rögzítése), problémamegoldó készség (empátia, improvizáció erősítése dramatikus játékok segítségével) fejlesztése. Kiemelt fejlesztési területek az önismeretre, a hon- és népismeretre nevelés. Képessé váljon a múzeumi mozgástér lehetőségeinek kihasználására, az ismeretek öncélú feldolgozására (beszélgessen, kérdezzen, ismerkedjen).
Középiskola:
Cél: hogy sikeresen készítsen fel azokra a pályákra, felsőoktatási intézményekbe, ahol a bejutáshoz történelem tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát érdemes tenni. Így a jogi, a közgazdasági és külkereskedelmi, a bölcsész, valamint a kommunikáció, a turisztikai és a pszichológiai pályák esetében jelent előnyt a készségek fejlesztésére és az elmélyültebb tanulmányokra hangsúlyt helyező képzési mód. A gimnáziumi történelem tanításának alapvető célkitűzésein túl a tanulók képesek lesznek ismereteket meríteni különbözı forrásokból, megismerkednek a történelem segéd-és rokontudományaival. Mélyebben megismerhetik a társadalmi, történelmi jelenségek okait, képessé válnak önálló következtetések levonására, értékelésére. Cél továbbá az is, hogy a továbbtanulók számára teremtse meg a lehetőséget a felsőfokú oktatási intézménybe kerüléshez szükséges eredményes felkészülésre.
Felnőttek:
-pedagógusok: a pedagógusok a továbbképzések által alkalmasakká válnak a helyi, regionális, országos kultúra részletesebb megismerésére, és oktatásba való beépítésébe.
– turisztikai szakemberek: a turisztikai szakemberek a továbbképzések által alkalmasakká válnak a turisztikai attrakciók helyspecifikus kiépítésére.
Fogyatékkal élők:
Cél: világképük bővítése, a tágabb ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása a többdimenziós érzékeléssel (Pl.: tapintható tárgyak, hanghatások). Így biztosítva a különbözı érzékszervek általi tanulást, a világ ilyen formában való megismerését.
Várható eredmény: képes legyen több dimenziós ismeretszerzésre, az ismeretek feldolgozására.
