Az esztendő jeles napjai az orosházi néphagyományban elsősorban gazdasági jellegűek, az időjárás, közvetve a termés megtudakolására irányulnak.

Nagy Gyula és Beck Zoltán gyűjtései alapján a Márton-napi lúd mellcsontjából a téli időjárásra következtettek: „ha a mártonnapi lúd mellcsontja veres, nagy hideg lesz a télen, ha fehér, sok hó lesz, ha fekete, rossz tél következik.

Márton néha fehér lovon jár.”
Utóbbi állítás a Márton-napi havazásra vonatkozik.

Napjainkban újra divatossá vált, hogy a vendéglátók, éttermek Márton-napi libalakomára invitálják a vendégeiket, akár több napon át megkóstolható menüsorokkal.

Sokak által ismert a közmondás: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”. Így volt ez a régi időkben is, hiszen országszerte lakomákat rendeztek, hogy bőven ehessenek, ihassanak egész évben, valamint a karácsonyi böjtöt megelőzően.