Megjelent Fekete Sándor önéletírásának hetedik kötete.
A könyv megjelenésének alkalmából könyvbemutatót tartottunk, az orosházi Petőfi Művelődési Központban, melyet Józó Tamásné a Nagy Gyula Területi Múzeum vezetője és Dávid Zoltán polgármester nyitottak meg.
Fekete Sándor neve ismerősen csenghet a városban és környékén: mint „ős-orosházit” – kinek tanyája Kardoskúton, háza Orosházán volt – a Kardoskúti Hangya Szövetkezet igazgatójaként és az Orosházi Evangélikus Egyházközség presbiterét (idősebb korában pedig harangozóját) ismerhették, aki egykori nóniusz-lótenyészetével a gazdatársadalomban is rangos helyet vívott ki magának.
Ez a rangos hely megilleti Fekete Sándort a történetírás történetében is, mert aligha van ma az országban – de a Kárpát-medence magyarok által lakott részeiben se igen! – még egy olyan ember, aki 18 kézírásos kötetben olyan teljességű, jórészt megmaradt családi dokumentumokra, másfelől tüzetes utánjárásra alapozott krónikát írt volna saját famíliája történetéről, mint Fekete Sándor. (Nem hiába alapult a maga által kikutatott családfájukra az orosházi múzeum régi állandó kiállítása, a „Nyolc nemzedék élete”.) Az 1963–1970 között készült nagy munka több mint 7000 kézírásos oldalt tesz ki, ez mai gépelt oldalakon számítva nagyjából ennek negyede.
Eddig a Békés Megyei Levéltár őrizte a hagyatékot, most ennek a monumentális műnek a hetedik kötetét veheti kézbe az érdeklődő olvasó.
A hetedik kötet Fekete Sándor önéletírásának az a része, amely 1918 júliusától 1920 márciusáig, az Osztrák-Magyar Monarchia albániai frontjának eseményeitől egészen Orosháza és környékének román megszállásának végéig mondja el a szemtanú hitelességével a háború, a forradalmak, a kommün és a megszállás időszakának történéseit.
A nyitóbeszédeket követően Dr. Erdész Ádám a Magyar Nemzeti Levéltár Békés megyei Levéltárának Igazgatója – egyben a könyv lektora – fejtette ki gondolatait a könyvről és a benne bemutatott időszakról.
A felvezető után a könyv szerkesztője – a kézirat feldolgozója – Katona-Kiss Attila történész átfogóan beszélt a könyvről, melyből részleteket is felolvastak.
Az időszakot hihetetlen részletességgel és érzékletességgel leíró előadás közben a hallgató az akkori környezetben érezhette magát, mintha az események körülötte zajlottak volna.
A rengeteg információ hallatán az ember pontosan elképzelhette a háborús légkört a csapásokat a hazatérés körülményeit és hogy mi fogadta itthon a hazajutottakat.
Ez a könyv – amint Dr. Erdész Ádám is kifejtette – valóban példás történészi munka.
Mivel a kézírásos anyag hatalmas, remélhetőleg további kötetekre is számíthatunk majd!
Az előadás végén a megjelentek egy kis fogadás keretében cserélhettek véleményt a szerkesztővel és egymással.
A “Háborúból megszállásba” című könyv megvásárolható az orosházi Múzeumban.
