Múzeumunk egy újabb állandó kiállítással bővült, mely a Thék Endre Emléksarok nevet kapta.
Thék Endre munkássága bekerült a Békés Megyei Értéktárba.
A Múzeum megújulásának részeként – az iparosokra emlékezve – az épület aulájában kialakításra került a Thék Endre Emléksarok.
A 2019-es évben többször emlékeztünk meg híres műbútorasztalosunkról.
Jubileumi évnek tekintve az évet, halálának 100. évfordulója alkalmából. Ezt a megemlékezés sorozatot Orosháza város június 8-án Thék emléktábla avatással kezdte, majd Verasztó Antal, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett helytörténész második, bővített kiadásban megjelent “Thék Endre a méltóságos asztalos” c. kötetének bemutatójára került sor június 19-én, a Justh Zsigmond könyvtárban.
Október 19-én a Rákoskeresztúri Új köztemetőben koszorúzta meg a város küldöttsége a Thék családi sírboltot, Thék Endre végső nyugalomra helyezésének évfordulóján.
A múzeumban december 8-án nyitottuk meg időszaki kiállításunkat, melyben több, itt őrzött emléket, relikviát mutattunk be. A programsorozat utolsó állomásaként avattuk az Emléksarkot.
Józó Tamásné intézményvezető köszöntője után Dávid Zoltán polgármester nyitotta meg az ünnepséget, ahol iparosok, helytörténészek, pedagógusok, művészek és kultúrakedvelő-múzeumbarát vendégek gyűltek össze baráti, jó hangulatban.
Thék Endre orosházi születésű, több generációs iparos családból származó asztalosmester a város egyik leghíresebb szülötte, aki többek között Párizsban tanulta a szakmát, ahol hamar hírnevet szerzett magának.
Hazatérve Pesten a Józsefvárosban alapított műhelyt, majd sikerességének köszönhetően az Üllői úton vásárolt üzemet, amiből aztán Budapest első bútorgyára lett.
Az avató ünnepség ezután Thék Endre egyik örököse és kutatója, Ajtony Judit előadásával folytatódott.
Az előadás során bemutatott bútorok és egyéb munkák mindenkit meggyőznek arról hogy Thék Endre igazi mestere volt szakmájának. Munkájának minden darabja remekbe szabott, melyeknek varázsa a mesteri tervezésben és a precíz kidolgozásban rejlik.
Mutatós, szép munkáit azonnal felismerni a Thék-kulcsokról (amik sajnos sok esetben elvesztek). Emellett volt egy védjegye – a gesztenyelevél – amikkel szinte észrevétlenül jelölte meg az általa készített bútorokat, ám még ezek a levelek is egyszerűségükben nagyszerűek.
A megemlékezés és az előadás után a múzeum vendégül látta a megjelenteket és egy kellemes beszélgetéssel zárult a nap.
Thék Endrének immár állandó helye van múzeumunkban és reményeink szerint az Emléksarok tovább bővül majd!