Egy-egy építkezés, beruházás sok esetben jelentős földmunkával jár, ami esetenként régészeti lelőhely(ek)et is érinthet. Attól függően, hogy milyen beruházásról van szó, illetve, hogy milyen jellegű régészeti lelőhelyet, valamint milyen mértékben érint a tervezett földmunka, különböző régészeti munkálatok válhatnak szükségessé.
A régészeti munka típusát az illetékes hivatal, jelen esetben a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya határozza meg nyilatkozat, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat formájában.
A régészeti munka típusának meghatározásakor fontos szempontok: a leendő építmény jellege (út, vezeték, épület stb.); a földmunkák milyen mélységben és mértékben érintik a régészeti lelőhelyet; az adott területen milyen intenzitásban kerülnek elő régészeti leletek; milyen jellegű a lelőhely (telep, temető stb.), illetve milyen jelentőséggel bír (nyilvántartott, védett).
Fentebbiek alapján az alábbi régészeti munkálatokra kerülhet sor:
Régészeti megfigyelés
Abban az esetben van szükség régészeti megfigyelésre, ha a beruházás valamely régészeti lelőhely területét csak kismértékben érinti, vagy egy ismert régészeti lelőhely közvetlen közelében zajlik. A régészeti megfigyelés során a régész figyelemmel követi a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat, hogy esetleg kerül-e elő régészeti jelenség, lelet. Amennyiben régészeti jelenség mutatkozik, egyeztet a hivatallal és a beruházóval a további munkálatokat illetően.
Ha az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, a beruházónak fel kell vennie a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal (esetünkben a Nagy Gyula Területi Múzeummal). A régészeti megfigyelésre vonatkozóan a beruházó és a múzeum szerződést ír alá az írásos megrendelést követően, melyben a kapcsolattartók nevét és elérhetőségét is rögzítik. Célszerű a munka kezdete előtt legalább egy héttel tájékoztatni a múzeumot a kezdésről. Azért is fontos, hogy a beruházó időben felkeresse a múzeumot, valamint ne késve jelentse be a munkakezdés időpontját, mert a régésznek előzetes bejelentési kötelezettsége van a hivatal felé a régészeti megfigyelést illetően.
Próbafeltárás
Akkor kerül sor próbafeltárásra, ha pontosítani szeretnénk a beruházás által érintett lelőhely kiterjedését és intenzitását, ezáltal elősegítve annak eldöntését, hogy szükséges-e megelőző feltárást végezni, s amennyiben igen, akkor ahhoz mennyi időre és anyagi háttérre van szükség. Próbafeltárást a beruházó kérhet a múzeumtól, hogy ezzel megkönnyítse a további munkák tervezését. A hivatal abban az esetben ír elő próbafeltárás, ha az adott területen nyilvántartott régészeti lelőhely ismert, azonban annak intenzitása és kiterjedése nem ismert.
A próbafeltárás során kutatóárkokat húzunk, melyek nagyjából a beruházás által érintett terület legalább 10, maximum 25%-át érintik. A próbafeltárás befejezését követően a régésznek szakvéleményt kell írnia és javaslatot kell tennie a beruházó, illetve a hivatal felé, arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban szükséges-e egy megelőző feltárás elvégzése, vagy régészeti megfigyelés mellett, esetleg anélkül folyhat-e tovább a munka.
Megelőző feltárás
Megelőző feltárást abban az esetben végzünk, ha a beruházás egyértelműen és biztosan érinti a régészeti lelőhelyet, károsítaná vagy elpusztítaná azt. A megelőző feltátárás a tervezett beruházás teljes területére kiterjed. A régészeti lelőhely jellegétől függ, hogy a feltárás milyen mélységben történik. A feltárás időtartama, ütemezése, várható költsége a beruházó és a múzeum között létrejött szerződésben kerül meghatározásra.
Leletmentés, mentő feltárás
Mentő feltárásnak minősül a régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás. Ilyenre akkor kerülhet sor, ha például korábban nem ismert lelőhely területén végeznek földmunkát, amely során régészeti leletek, jelenségek látnak napvilágot. Szintén leletmentésre lehet szükség, ha a földmunkára – a csekély mélység miatt – nem kellett engedélyt kérni, s így korábban nem írtak elő régészeti jelenlétet.
Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a régészeti leletek, jelenségek előkerülése esetén a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket, jelenségeket eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, s a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Ilyen esetekben – a beruházó türelmével nem visszaélve – igyekszünk mielőbb megjelenni a helyszínen, hogy elvégezzük a szükséges leletmentést, illetve dokumentáljuk a régészeti jelenségeket, leleteket.
Orosháza Város Önkormányzat
Nagy Gyula Területi Múzeuma
Cím: 5900 Orosháza, Dózsa Gy. u. 5.
Tel.: 06-68/412-853
E-mail.: oroshazimuzeum@gmail.com
Facebook: facebook.com/ngytm/
A Nagy Gyula Területi Múzeum régészeti tevékenységeinek díja (2018. január 1-től)
Régészeti megfigyelés
8 000 Ft + ÁFA / óra
50 000 Ft + ÁFA / nap (4 óra felett)
A további régészeti tevékenységek díjaira vonatkozóan a 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet 8. melléklete irányadó.
Vonatkozó jogszabályok:
Törvények:
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
Kormányrendeletek:
47/2001. (III.27.) Korm.rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról
191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
439/2013. (XI.20.) Korm.rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről
68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
Miniszteri rendeletek:
20/2002. (X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról
